kb. 3perc totyogás után megtalálta berlin egy újabb gyöngyszemét...a Roter Oktober nevű vendéglátóipariüzemegységet.
A bejáratnál blokkolt...
...aztán megtekintette az itallapot...
- Na mitszóltok pingvinszínű itallap! Höh! Ez csak jó hely lehet!
Az felsorolás nem okozott csalódást...volt rajta RoterOktober sör...
..roteroktober koktél és valami vérvöröslikőr is...a pingvin megnyugodott.
- megint egy kúlhelyet találtam! Megyek kicsit körülnézek, izgalmasnak tűnik a dizájn!
A háta mögött azonnal talált egy ismerős arcot...
Sőt nem is csak egyet...
- Mindig egy ilyen homokszínű szőnyeget szerettem volna én is...nálunk mér nem lehet ilyet kapni??
- Hűűű puszika...ilyet is leginkább csak itt látni!
A rövid bóklászás után visszatért az asztalhoz, hogy felfrissítse magát egy
lehelletnyit.
És próbálta megtudakolni a lányoktól, hogy tetszik-e nekik a hely...mint a mellékelt ábra mutatja, teljesen berántották őket a tengermély gondolatok...eszmék...eszmerendszerek...ideológiák...tézisek...
...és a koktélok, mega sörök, mega...
Ezért, - ha már mindenki érthetetlen zagyvaságokat beszél és nem őt szórakoztatja, - a következő kör előtt, megint körbetotyogott a helyen...
- Ha ezt Herrmaci láthatná...
- Ha itt lenne biztos rengeteget játszhatnánk...ez egy igazi jáccótér csak izgalmasabb, mint az otthoni jáccóterem...pont olyan amilyet a pingvinek és a güntermackók imádnak!
A nagy álmodozásban észre sem vette, hogy kicsit túlzásba vitte a dohányzást... az amúgy is rossz szeme csúnyán begyulladt!
- Ajaj Pingvin, jobban kéne vigyáznod magadra, egy romot fogunk hazavinni ha így haladsz! A dohányzás káros az...jójó abbahagytam! Én is dohányzom, sokat is, igazad van!
Mikor szembesült vele, hogy milyen gázosan néz ki, villámgyorsan elbújt egy pohár gyanúspiroslikőr mögé, hátha ott nem látják meg mások...
Innentől kezdve csak akkor bújt ki a pohár mögül, amikor valami izgalmasatt látott, például amikor kapott egy doboz gyufát a pultostól, hogy mégtöbbet bagózhasson...vagy amikor ivott mégegy koktélt...
- Revideálom a nézeteimet! Még az a szerencse, hogy Herrmaci ma nem ért rá velünk jönni...milyen kínos lenne...egy randin megvakulni...brrrr
Aztán úgy hajnal 5 körül, azt vette észre, hogy a maratoni eszmecsere kicsit megártott a barátainak is, nem csak neki...
...ezért jobbnak látta ha, - egy pékség érintésével - hazatotyognak a forsterstrasséra a hajnali napsütésben és megpróbálnak aludni egyet az élet nagy kérdéseire...
