Nos drága nempingek,ha szerintetek ez a boldogság, javaslom a kollektív öngyilkosságot! Más rajtatok már úcccse segít! Én egy egyszerű hétköznapi partyping vagyok, de ha egyik nap rájönnék, hogy ennyire eccerű vagyok másnap a partyjegesmedvék közé vetném magam...még jó, hogy a liget környékén vannak kávézók sütikével és kertemek josérosszullépésekkel....
...az idei ARC plakátok rövid összefoglalása: egy fárasztó viccen legalább egy nagyonjót röhögtem, néhány plakát előtt totyorásztam kicsit, a többségtől viszont sírógörcsöt kaptam...ami igazán tetszett, azok a családifotók voltak, csak tudnám, ki volt az a magasanfejlett intelligencia aki nem írt melléjük évszámot...nade mit várok egy rakás emberszabásútól!
- Az indiánokat ugye, mint tudjuk kedvelem...és nemtom ezt ki követte el, de ez igazi pingkompatibilis agyhalál!
- Ezt nem kommentálnám...az üres sütistányérokat nem kedvelem...de az élet megkerülhetetlen velejárói...ugyanúgy, mint...
- ...a sütivel teli tányérok!
- Vajon, a pingvineket miért hagyták le? Diszkriminááááációóóóóóóóó!!!
- Még, jó, hogy van itt, aki hisz a madarakban...
- Az!
- És a sok gyuritól, könnyű megéhezni...
- és mexomjazni is...
- Azaz igazság, hogy miközben a lizsében napoztam, még nem gondoltam, hogy milyen hetek várnak a pingekre...szeptemberi fagyhalál, sötétség és özönvizek...
- Ajaj, fogy a sütim..
- Kénytelen voltam továbbállni és szerezni rozét csokival...na ez már közelít a boldogsághoz...
- Haverok, buli, kert, sültkolbász...
- Pedig, hol van még az este!
- Addig még órákig lazulhatunk a fák alatt...
